From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Date: Mon, 11 Sep 1995
Na most Milannak van egy cikke (Phyllis und Syphilis = Avac. No. 31.), amelyben azt fejtegeti, kitől kapta meg Avakum a vérbajt. Eredmény: ugyanaz a Place Pigalle-i nő, aki pályája elején Nietzschét, pályája közepén Lenint fertőzte meg, hattyúdalként Avakumot részeltette ebben. Megjegyzem, ott Milan túllő a célon, amikor (Thomas Mann nyomán) nemcsak a művészi zsenialitást származtatja ebből, hanem azt írja, a nietzschei nyomoknak tudható be a zene és a költészet, Lenin nyomának pedig, amelyet a kis Phyllis hüvelyében hagyott, a forradalom iránti érzéki szeretet. (Egy kedves adalék: állítólag a kis Phyllis azt szokta mondani Leninnek, hogy Vlagyimir, a te pöcsöd a forradalom pintyőkemadara.)
Ezt a pintyőkesztorit egyébként Avakum egyszer előadta egy szűkebb társaságban, ahol Gorkij és Majakovszkij is jelen volt. Lett nagy felzúdulás: még hogy pinty! Költői versenyre kelt a három jóféle szovjet poéta (Avakum, Gorkij, Majakovszkij), hogy igazságot szolgáltassanak Iljics dákójának. Gorkij ekkor írta meg híres Viharmadár c. poémájának első változatát. Majakovszkij is hosszabb lélegzetű művet alkotott, amely így kezdődik:
Dacos proletárlelkem
azon vívódik,
borong,
Mihez
hasonlítható
a lenini
dorong.
A vége pedig ez:
Egy burzsoá liba
kitikkad
örökre,
Ha
Iljics ágyúja
szántja
dübörögve.
Többen kifogásolták, hogy az ágyú nem szánt, de Majakovszkij letorkolta őket: „Hát, basszátok meg, ez a futurizmus” – mondta. (A társaságban egyébként jelen volt Vera Muhina is, itt kapott ötletet ismert nagy hatású, Kovácsoljatok ekét a kardokból c. szobrához, aminek eredetileg Kovácsoljatok ekét a Lenin faszából címet adta).
Ezután került volna sor Avakum poémájának előadasara, de akkor Krupszkaja bejött, és szétzavarta az egész bandát, mondván, hogy ami Iljics gatyájában van, az egyrészt egy kispolgári csökevény, másrészt amíg ezt a gatyát, ő, Krupszkaja mossa, senki ne kutakodjon benne. (Krupszkaja bizonyos értelemben igen konzervatív volt.)
